Get Adobe Flash player

Névadónk - Ölbey Irén

Ölbey Irén a 20. század gyermekirodalmának egyik jelentős alakja 1902–ben születet Döge községben. 1987–ben bekövetkezett haláláig, hű maradt szűkebb pátriájához, Dögéhez.

Életrajzi adatok

 

1902. december 27-én született Dögén, Szabolcs vármegyében. Apja Ölbey Bé­la, a falu főjegyzője. (Apai ősei református lelkészek.) Anyja Pál Irén Jo­lán, királyhelmeci ügyvéd lánya. (Római katolikus.) Tizennégy gyereket hoz világra. kilenc fiút, öt lányt, Irén a harmadik.

1904-ben Pál Lajos helmeci nagyapa veszi magához s neveli évekig. Helmecen végzi a négy elemit. A természet szépségére itt nyílik rá szeme a virágos ­és gyümölcsöskertben s a szőlőhegyen. A nyarakat szabolcsi szülőfalujában tölti. Az első polgárit magánúton végzi, majd Cinkotán folytatja, a jegyző­gyerekek ingyenes iskolájában. Harmadikos, mikor meghal a szeretett nagyapa.

1916 - A debreceni Svetits Intézetben folytatja tanulmányait, az iskolanővérek tanítóképzőjében. Kitűnő tanuló. Lapot szerkeszt, verseket, novellákat ír. Festő vagy orvos szeretne lenni.

1921 - A tanítóképző elvégzése után egy ideig állástalan, a szülőfalujában él. Ne­velőnői állást vállal Ászáron (Komárom m.) és Pusztavacson (Pest m.) egy intéző családjánál.

1923 - Meghal a családfenntartó édesapa ötven évesen. Ölbey Irén megkapja tanítónői kinevezését a nyírségi Napkorra. Öt évet tölt a szegény faluban, szegény iskolában, ahová télen - megfelelő öltözet híján - nem járhatnak a legelesettebbek. Írásait az Élet katolikus folyóirathoz küldi. Tüdőbetegségét a debreceni szanatóriumban kezelik fél évig.

1928 - Egészsége érdekében áthelyezik a klimatikus fekvésű Pilisszentkeresztre, hogy segítsen nehéz helyzetű családján, két kisebb testvérére visel gondot.

1929 - A Magyar Vasárnap (Falusi esték) szépirodalmi és társadalmi folyóirat fölfedezi verseit. Ugyanebben az évben a tekintélyes Új Idők megjelenteti Tégla és Szél c. versét. Ezt követően alkotói pályája az Új Időkhöz kötődik elsődlegesen, egészen 1944. évi megszűnéséig,

1931 - Első verses könyvét, a Senki szigetét a Singer és Wolfner Irodalmi Intézet, a fentebb említett folyóirat kiadója jelenteti meg. Szentkereszten kezdődik költői-baráti kapcsolata a Nyugathoz kötődő, többszörös Baumgarten-díjas Erdélyi Józseffel. Erdélyi szenvedélyes plebejussága elmélyíti Ölbey Irén szociális érzékenységét és igazságkeresését.

1932 - Az én falum - a Szerkesztő Úrnak címzett - szociográfiai cikke az Új Idők­ben vihart kavar. Áthelyezéssel fenyegetik s ő is kéri áthelyezését.

1935 - A pestszenterzsébeti Apponyi utcai állami elemi iskolához kerül. A pesti években jelentkezik mesékkel, meseregényekkel. Ezek a Gyermekbokrétában, Az én újságomban látnak napvilágot. Meséi a Magyar Rádióban is si­kert aratnak.

1937 - A beérés éve. A Szeptemberi láz verseskötete elismerést kelt a fővárosi folyóiratok, így a Nyugat könyvismertető rovatában is 1938-ban.

1939 - karácsonyára megjelenik a Magyar tündérmesék. Ugyanekkor a Krisztus: A Megváltó életét, kínhalálát és feltámadását versekbe foglalta ÖLBEY IRÉN (A könyvet Albrecht Dürrer fametszetei illusztrálják.)

1941 - Ezüst dob - újabb verseskötet. Záró darabja az Énekek éneke c. bibliai könyv verses átköltése.

1942 - A Tarka versek c. műve hagyja el a nyomdát.

1943 - A MIÉME gondozásában lát napvilágot az Itt kell maradnod verseskönyv.

1944 - Tanítónői nyugdíjazását kéri húsz évi tanítás után. A Magyar Lányok és az Én Újságom szerkesztője. Ápr. Budapest bombázása. Bombatámadás c. verset a háborús cenzúra be­tiltja. Az orosz ostrom alatt nyolc hetet tölt pincében.

1945-47 - Jórészt francia műfordításokból él. Az Új ember katolikus lap közli legtöbbjét. A Szent István Társulat jelenteti meg a Hét arany krajcár c. me­segyűjteményt.

1948 - A fehér varázsló (Kis regény az óceáni szigetvilág életéből) - Ferences vi­lágmisszió. Totális kommunista diktatúra hazánkban. Kizárják a Magyar Írók Szövetségéből. A központi pártlap, a Szabad Nép dec. 9-i számában befeketítik, ellehetetlenítik, kettétörik írói pályáját a következő mondattal:

Irodalmi hulla, hírhedt alak, Horthy-bérenc, Mindszenty-tollnok. (Mivel „érdemelte ki” ezeket a „magas” minősítéseket? Katolikus keresztényisé­gével és a róluk írt verseivel?

1949 - Fórum nélkül marad. Nyugdíjából nem tud megélni. Hazakényszerül, a családja hazahívja a szülőfaluba, a nagy szegénységbe, szűk lakásukba.

1954 - Meghal édesanyja. Műveit a katolikus kiadványok közlik csupán, óvatos mértékben. (Új Ember, Katolikus Szó, Vigilia) Kétszáznyolcvan forintnyi nyugdíjából s némi tiszteletdíjból ketten élnek a beteg testvérével.

1956 után az önkényuralom újfent hallgatásra kényszeríti.

1965 - Kelet-Magyarországon, ahol él, (újból) elismerik írói érdemeit. A debrece­ni Alföld folyóiratban két szép verse olvasható. A nyíregyházi rádió Iro­dalmi Képeskönyvében Margócsy József, a Bessenyei György Tanárképző Főiskola Irodalmi Tanszékének docense mutatja be a hallgatóknak. El­hangzik három Ölbey-vers, közöttük a Szeressetek. Nevével találkozhatunk a Dörmögő Dömötör, a Kisdobos, a Kelet-Magyarország hasábjain. A kisvárdai könyvtárban megrendezik első itthoni író-olvasó találkozóját Ok­tóber 15-én. Margócsy József, a főiskola irodalmi tanszékvezetője mutatta be az írónőt. (Ezt az örvendetes eseményt megörökíti a kisvárdai Maklári Béla amatőrfilmje.) Ö bátorította Széles Évát a szakdolgozatra, mire fel ra­portra rendelte a főiskola MSZMP-párttitkára. A kádári időszámítás tizedik éve tájt nyomozók vizslattak Széles Éva lakásán, hogy ráijesszenek s eltántorítsák „reakciós, klerikális, ellenforradalmi” stb. írónőtől. A szakdol­gozatát - mint "bűnjelet" - diadalmasan lefoglalták és elsuvasztották. (Mi­ként az 56-os forradalmárokat lelkesítő versét.) Ezt követően eligazították a dögei „elvtársakat”.

1969 - Huszonhat év után válogatott verseinek kötete jelenik meg - Amerikában: A szépség kertje.

1970 - Az ezüst bárányok (Két meseregény) a Móra Kiadónál 12.200 példányban lát napvilágot.

1973 - Patti Peti (Két meseregény) 21.000 példányban!

1977 - Félszáz mai mese. (Vál. és szlovák nyelvre ford. Sarkady Mária.) Kassa.

1982 - Csoda az óvodában (24 magyar író 31 új meséje) köztük Ölbey Iréné: Az elvarázsolt vár. A béke győzelem címen az utolsó Ölbey-verseskönyv (vá­logatás) az Ecclesia kiadásában 4.000 példányban jut el a versszeretőkhöz. A nyolcvanas években a sógornője (gondozója), Ölbey Árpádné (Tóth Ele­onóra) kertes házában él, betegen.

1987. ápr. 23-án hunyt el. Fiatalon elhalt testvérei sírjába temetik róm. kat. szertartás szerint.


 

Ölbey Irén önálló művei


  • Senki szigete, versek, Bp., 1931. (Singer és Wolfner Irodalmi Intézet RT.)
  • Szeptemberi láz, versek, Bp., 1937. (Singer és Wolfner Irodalmi Intézet RT.)
  • Karácsonyfadíszítés a mennyországban, Bp., 1937.
  • Magyar tündérmesék, Bp., 1939. (Singer és Wolfner Irodalmi Intézet RT.)
  • Krisztus A Megváltó életét, kínhalálát és feltámadását versekbe foglalta Ölbey Irén
    Bp., 1939. (Singer és Wolfner Irodalmi Intézet RT.)
  • Az arany tulipán, mesék, Bp., 1940. (Singer és Wolfner Irodalmi Intézet RT.)
  • Az ezüst furulya, mesék, Bp., 1940. (Singer és Wolfner Irodalmi Intézet RT.)
  • Ezüst dob, versek, Bp., 1941. (Singer és Wolfner Irodalmi Intézet RT.)
  • A csillagszemű királyfi, mesék, Bp., 1941. (Singer és Wolfner Irodalmi Intézet)
  • Tarka versek gyermekeknek: köszöntők, hazafias versek, alkalmi költemények gyermekek számára,
    Bp., 1942. (Singer és Wolfner Irodalmi Intézet RT.)
  • Itt kell maradnod, versek, Bp., 1943. (Magyar Irodalom és Művészetpártoló Egyesület)
  • Két nemes apród, regény, Bp., 1944. (Magyar Népművelők Társasága)
  • Hét arany krajcár, mesegyűjtemény, Bp., 1947. (Szent István Társulat)
  • A fehér varázsló, kisregény, Bp., 1948. (Ferences Világmissziók)
  • A szépség kertje, versek, St. Louis, 1969. (Amerikai Magyar Szemle)
  • Az ezüstbárányok; Hahota király legkisebb fia, két meseregény, Bp., 1970. (óra Könyvkiadó)
  • Patti Peti, két meseregény, Bp., 1973. (Móra Könyvkiadó)
  • A béke győzelem, válogatott versek, Bp., 1982. (Ecclesia)

 


Archív képanyag Ölbey Irénről