Get Adobe Flash player

"Áldottak legyenek a füvek és a fák és áldott legyen a földön minden virág, és áldott legyen az út, áldott legyen a kő, mert itt jár halk léptekkel az Üdvözítő." (Ölbey Irén)



MENTORÁLÓ INTÉZMÉNY 

A KÖRNYEZETI - TERMÉSZETISMERETI NEVELÉS
ÉS A TERMÉSZETTUDOMÁNYOS, HOLISZTIKUS
SZEMLÉLET MÓDSZERTANI FEJLESZTÉSE A DÖGEI
ÖLBEY IRÉN ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN.

 

 

 


 

 

 

 

 

 


 


Ma 2024. március 28., csütörtök, Gedeon és Johanna napja van. Holnap Auguszta napja lesz.

Ki olvas minket?

Oldalainkat 439 vendég böngészi
mod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_counter
mod_vvisit_counterMa223
mod_vvisit_counterTegnap183
mod_vvisit_counterEzen a héten1093
mod_vvisit_counterMúlt héten2719
mod_vvisit_counterEbben a hónapban11293
mod_vvisit_counterA múlt hónapban10791
mod_vvisit_counterEddigi összes látogató1428373

Az elmúlt 20 percben Online: 8
A te IP címed: 127.0.0.1
,
Mai dátum: 2024 márc., 28

Iskolai hírek

Botanikai túra egy Rétközi legelőn

Iskolánkból az „Élő Tisza” kutatóprogramba 16 tanuló jelentkezett. Az utolsó előtti foglalkozások zajlanak jelenleg s mi Agárdi Sándor igazgató úr vezetésével május 22-én, egy egész délutánon növényeket határoztunk. Úti célunk a Tiszakanyár község keleti szélén fekvő, egykor hatalmas vízállásokkal borított legelő és az azt keretező erdősávok területe volt.
Kiss Zsolt tanár úr már várt bennünket, s nekivágtunk a fűtengernek. Igen sok egyszikű fajt határoztunk, de a füvek mellett sok kétszikű faj is megtalálható volt. Jó, hogy vittünk növényhatározót, mert nagyon praktikus volt a kezelése, s így gyorsan haladtunk.
Találkoztunk „Golyóval” a mezei tücsökkel, akinek legalább ezer példánya hegedült mellettünk a forró legelőn, ránk se hederítve. Egy magas kőrises erdősávban igazi érdekesség következett. Énekes rigó, szén cinege, és kék cinege fészkek után, melyekben tojások is voltak az egyik deszkaodúban
mogyorós pele fészekaljakat találtunk. Szegény „nagy szemű szőrös kis izé” ahogyan elneveztük igen szelíd volt. Kozma Kinga hátára is ráugrott, majd sok fotózás után visszament a fészekére a gyerekeihez. Ilyen kisemlős él a dögei Szebecse érben is, de sajnos kevés az odvas fa ezért igazgató bácsi elhatározta, hogy készít odúkat, amiket majd kihelyezünk. Ezzel meg is kezdődött a „Pele-telep projekt.” Őszre 20 darab odú lesz kihelyezve! Ez a telep egyébként már a harmadik lesz, amit az öko-iskola programban megvalósítunk, összesen 50 darab PVC-odúval.

Az elhullatott papírok összeszedése után összegeztük a látottakat majd megjött a kis busz és visszaindultunk.  Sok-sok élménnyel gazdagodva, legalább 40-féle növényt s 15 állatot megfigyelve tértünk haza.

Kozma Aletta 6. osztályos tanuló

 

Madarak és fák napja

 

Elevenszülő gyík előkerülése a dögei Szebecse-érből

Ladányi András szerkesztésében várhatóan a nyáron jelenik meg az a könyv, melybe még a karácsonyi szünetben készítettem egy hosszabb dolgozatot a Rétköz, s benne Döge állatvilágáról. Ott is megemlítem, hogy Lesku Balázs biológus - egykori tanítványom, aki ma a Hortobágyi Nemzeti Park munkatársa- 1998-99-ben Kisvárdán a Belfő-csatorna közelében határozott meg elevenszülő gyíkot, majd néhány éve szintén látott példányát Döge és Litke között. Mindezeket a könyvbe kissé félve és bevallom őszintén hitetlenkedve írtam le. Legközelebb ugyanis a Szatmár-Bereg néhány hűvös, lápos területén illetve a Bátorligeti őslápon volt szerencsém megfigyelni ezt a fajt. Hazánkban kevesebb, mint 20 bizonyított biotópját ismerik, s igen ritka hüllőfajnak számít. ( Természetvédelmi Közlemények 11. pp.2004.) Faunisztikai , természetvédelmi szempontból igen nagy jelentőségű tény, hogy a faj egy példányát 2014. május 15-én délután a hűvös, szeles időben a Belfő-csatorna partján sikerült épen befogni és lefényképezni. A gyík a part menti kaszált szénán „sütkérezett”- illetve csak próbált volna, ha egyáltalán süt a nap. Helyette viharos szél fújt s csapkodott az eső is. /Már- már fáztunk - de nem mertük bevallani. / Egy túrát vezettem a kisvárdai Városi Könyvtár pályázata keretében a Teichman Vilmos általános iskola tanulóinak s tanáraiknak, amikor rábukkantunk. A dermedt gyíkot így a hűvös időben persze könnyebb volt befogni. Sok-sok fotó készült s a dögei iskolámba is elvíve gyerekeknek, tanároknak is megmutattam, majd élőhelyére gyalogoltam és szabadon engedtem. Igen fürgén tűnt el másodpercek alatt a kaszált széna alatt. Ez a szigetszerű dögei populáció különleges védelmet érdemel! A megtalálás helyét nem kívánom elárulni. Egyébként több ezer méterrel távolabb van attól a helytől ahol Lesku Balázs elmondta, s ahol Ő annak idején látta. Igazi csoda, hogy ez a faj itt a legutolsó jégkorszak visszahúzódása óta eltelt 10-ezer év óta is jelen van - megmaradt s további fennmaradása csak rajtunk embereken múlik. Persze vannak ragadozó ellenségei, gólyák, siklók is táplálkoznak velük. Sajnos mégis az ész nélküli nádégetések veszélyeztetik legsúlyosabban. Fontos lenne tehát ennek a Dögében is élő zoológiai ritkaság élőhelyének a szigorú őrzése.

Az elevenszülő gyík / Zootoca vivipara pannonica / 100-ezer Ft. természetvédelmi értékű 16-18-cm hosszú kis növésű gyík. Barnás hátán fekete gerinccsíkot visel, hasalja szürkés-sárga. A hím és a nőstény alig különbözik, bár a hím hasalja olykor narancssárgás is lehet. Én is ilyen példányt láttam többször a dédai erdőben.  Az elevenszülő gyík jégkorszaki reliktum faj / maradvány/, mely északon a 70. szélességi fokig megtalálható. Nyirkos, hideg helyeken él, az egykori lápok maradványaiban maradtak fenn izolált populációi. Férgekkel, csigákkal, apróbb ízeltlábúakkal táplálkozik. A faj valójában ál-elevenszülő. Ugyanis a tojások vagy az anya testében vagy tojásrakást követő 20-30-percben kikelnek. A kis gyíkok azonnal megkezdik önálló életüket. Általában októberben a talaj mélyedéseibe húzódik, s itt telel át, s csak márciusban, áprilisban látható a felszínen.  Általában 8-évig él s a fiatalok 1-2-éves korukban válnak ivaréretté.

Szenzációsnak nevezhető megtalálása további lendületet ad a harmadik éve Döge egykori lápterületein folyó állat és növénytani kutatásoknak. Eddig közel félszáz gombafajt, 6- harasztfajt, sok védett zárvatermő növényfajt, 15- puhatestű fajt, sok száz ízeltlábút, 16- halfajt köztük 4-védett fajt, 13- védett kétéltű fajt, 8- védett hüllőfajt,  159 madárfajt , és 31- emlősfajt sikerült hitelt érdemlően meghatározni.

(as.)


HRSE Iskola program- Iskolanap

Debrecen, 2014. május 15.

Esős, szeles időben, de nagyon jó hangulatban indultak el az elsősök és a másodikosok Debrecenbe.

1000 órára érkeztünk a Hajdú Rendészeti Sportegyesület központjába a Mikes Kelemen utcára. A tornateremben köszöntöttek bennünket, majd kommandós bemutatóra került sor. Megnézhettük, kipróbálhattuk a fegyvereket, bilincseket, egyéb eszközöket, majd beülhettünk a szirénázó rendőrautóba. A kutyás bemutató nagyon tetszett a gyerekeknek.

A következő helyszín a repülőtér volt. Átmentünk a beléptető kapun, felmentünk az irányítótoronyba, ahová civileket ritkán engednek be. Beszállhattunk a tűzoltóautókba, bekukkantottunk a mentőhelikopterekbe.

Aztán siettünk ebédelni az egyik debreceni iskola ebédlőjébe. A konyhás nénik nagyon megdicsérték gyerekeinket!

Délután visszatértünk a kiképzőközpontba, ahol rendőrök tartottak közlekedésbiztonsági előadást
a helyes kerékpáros, gyalogos közlekedésről. Aztán interaktív bűn-megelőzési előadás következett, ahol megtanultuk: Ne félj a rendőrtől! Ezután kreatív foglalkozás és arcfestés következett. A napot gyerek zumbával zártuk.

Nagyon köszönjük Balogh Józsefnek és a HRSE valamennyi dolgozójának ezt a felejthetetlen, emlékezetes napot, és azt is, hogy a sok iskola közül minket választottak! Köszönet még Szabóné Balogh Erika tanárnőnek is!

Szónokné Vincze Katalin


Erdei Túra a Ricsikában

2014. május 6-án 13-órától a kisvárdai Könyvtár pályázata keretében 18 tanuló vett részt iskolánkból az 1000 hektáros Ricsikai erdőben tett kiránduláson. Kényelmes klímás mikrobusszal mentünk ki az erdő közepén található László-tanyára. Itt a " Pötyi-bá tanyáján" vagyis az erdei iskolában lepakoltunk s az idő rövidsége miatt már indultunk  is felfedező utunkra. Az 500 éves kocsányos tölgy alatt találkoztunk "Simi-Samu Sámuellel a nagy hírű ricsikai ősemberrel", s szép történetet hallottunk Rákóczi ittjártáról. A fát Rákóczi Fának is nevezik. Már csemete volt a Dózsa-féle parasztháború idejében. Alig tudtuk elhinni, pedig igaz! A fa egyébként egy egész életközösség. Denevérek, darazsak, hangyák, madarak laknak benne. Igazgató bácsi minden növénynek és állatnak kívülről mondta a nevét, nem is kellett határozót használnunk. Zacskóba gyűjtöttük "amit a természet elengedett", illetve sokat fotóztunk. Visszatérve a táborhelyre, a két törzs tagjai elkészítették a gyűjteményeket, felírták a tanult élőlények neveit. Volt egy kevés idő a játékra is. Nagyon szép volt a környezet és az erdő, s kitűnően éreztük magunkat. Ráadásul játszva, sok-sok mindent megtanultunk. Örülök, hogy tagja lehettem a kutató csapatnak.

( Krajnyik Zsanett 5. osztályos tanuló)

További cikkeink...